Angol telivér

A világ talán legelterjedtebb lófajtája. Az angol és ír szigeteken honos ősi kelta lovon, a gallowayen kívül két fajta játszott nagy szerepet az Angol telivér kialakulásában: a Spanyol és Arab ló.

Fajtajellemzők

Atlétikus alkatú, feje száraz, a másodlagos ivarjelleg kevésbé kifejezett. Nyaka hosszú, egyenes, a baltavágás kifejezett, a mar hosszú, izmos, kiemelkedő. Háta középhosszú, az ágyék feszes. Fara hosszú, jól izmolt, gyakran egyenes. Mellkasa inkább mély, mint dongás. Lapockája jól izmolt, dőlt. Végtagjai szikárak, igen jól inaltak. Csüdje hosszú, esetenként puha. Lábállása elöl gyakran franciás, hátul nyitott csánkok jellemzőek. Mozgása lapos, tért nyerő, különösen vágtában haladós. E jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe túlnyomórészt pej, emellett sárga, fekete és szürke is elég nagy gyakorisággal fordul elő.

Hátaslónak alkalmazzák, illetve főként a lóversenyek végett tartják. Két éves telivérekkel már versenyeznek. A világ legelterjedtebb kultúrfajtájának tartják számon.

Története

A lóversenyzés Angliában, II. Károly uralkodása alatt virágzott fel. Az angol és ír szigeteken honos ősi kelta lovak, a galloway legjobb kancáit importált arab, török, és berber lovakkal keresztezték, s így kialakult egy tetszetõs küllemû, gyors típusú versenyló, amely az angol telivér fajta kiinduló állományát jelentette.

Összességében két fajta játszott nagy szerepet az Angol telivér kialakulásában. Ez a Spanyol és Arab ló, mely temperamentumot, minőséget örökített, valamint egészséget.

Különösen a XVI-XVII. század volt a keleti befolyás kora, és ez idő alatt mintegy 160 mén érkezett Keletről Arábiából, Török-országból és Berberisztánból. Ezek közül három a törököktől zsákmányolt és 1687-ben Angliába küldött Berley Turk, az 1706-ban Arábiában vásárolt Darley Arabian és a kalandos körülmények között Angliába került Godolphin Arabian (egyes források szerint Godolphin Barb) alapított olyan vonalat, hogy leszármazottaik a modern telivértenyésztésben is fennmaradtak. A többi ménvonal fokozatosan eltűnt a származási táblákról és ma elmondható, hogy valamennyi angol telivér apai ágon e három mén valamelyikére vezethető vissza.

A lóversenyek terjedésével egyre szigorúbbá vált a szelekció, a legfőbb, szinte egyetlen szelekciós szempont a gyorsaság volt. 1793-ban James Weatherby kiadja az első Angol Telivér Méneskönyvet, a General Stud Book-ot. A ma élő összes angol telivér az ebben a Méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utóda.

Kezdetben a telivért hosszú, 4-12 mérföldes távon (ez kb. 7-20 km) indították, de késõbb népszerûbbé váltak a rövidebb versenyek, így fiatalabb lovak is versenyezhettek.

Magyarországon az angol telivér meghonosítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik.

Az angol telivér fajtát nemesítőként alkalmazták nagyon sok lófajta kialakításában. Nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot vitt a fajtákba. Túlzott használata viszont nem kívánt túlfinomodáshoz vezet, illetve a nem megfelelően kiválasztott egyedeknél az idegrendszeri problémák miatt a használhatóság rovására mehet. Ezzel együtt a jól megválasztott telivérek alkalmazása ma is a sportlótenyésztés alapját képezi.

Méretek

marmagasság bottal: 150-170 cm

szárkörméret: 18-22 cm

Színei: Bármilyen szín, kivéve a tarkát. Jellemző színe a pej, sárga, fekete, szürke.

Forrás: ww.sportlo.hu