Ügető: Ügető az a ló, amelynek apja és anyja egyaránt valamely ország nemzet-közileg elismert méneskönyvébe (trotting register) van bejegyezve. Az ügetőn belül négy önálló fajtát különböztetünk meg. Ezek az orlov, amerikai, orosz, és francia ügető. Az egyes fajtákat önállóan is tenyésztik, de a fajtacsoporton belüli keresztezéseket is elismerik.

Forrás: www.patti-lovas.hu

Az orlov ügető Orlov gróf nevéhez fűződik, aki a XVIII. század végén ménesében az arab ló szépségét, nemességét és keménységét a nyugat-európai kocsilovak testtömegével, ügetőképességével próbálta összehozni.

A Bars I nevű ménben testesültek meg elképzelései, akit utána 17 évig tartott tenyésztésben, és tulajdonságait szoros rokontenyésztéssel rögzítette. Később bekerült a fajtába - nagyon korlátozott mértékben - az angol telivér, a norfolki és a dán fajta is.

Az amerikai ügetőnél tömegesebb, nyaka magasan illesztett, mozgása elegáns, akciós. Az amerikai ügető kialakulása szintén a XIX. századra tehető, és itt is a nagy távolságok gyors leküzdésére alkalmas fajta kialakítása volt a cél.

Kitenyésztésében nagy szerepe volt az angol telivérnek, de egyéb fajták is részt vettek benne (norfolki). Szelekciós szempontja volt az egy mérföld ügetésben való megtételéhez szükséges idő. (Maximum 2'30" volt 1789-ben).

Az orosz ügető az orlov ügetőből, és a gyorsaság növelése érdekében vele keresztezett amerikai ügetőből alakult ki.

A francia ügető fajta kialakulása az amerikaihoz hasonló módon történt azzal az alapvető különbséggel, hogy a franciák az ügetőt nyereg alatt is versenyeztetik, és a szelekciónál szempont volt mindig a nyereg alatt való használhatóság is.

(Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó)

Lóversenyről kezdőknek 4. rész Az ügető Gál László vissza Az ügetősportban nevéből adódóan ügető jármódban versenyeznek a lovak, mégpedig úgy, hogy a hajtó egy kis kétkerekű kocsiból (sulky) irányítja "társát", vagyis az ügető egy speciális fogatverseny. Fogatversenyeket már az ókorban is rendeztek, Rómában rendszeres, jól szervezett lóversenyélet folyt, istállókkal, versenyszínekkel, fogadásokkal. Általában négyes fogatok versenyeztek, igaz, a lovak akkor galoppoztak, míg ma ügetnek. A jármódból adódóan a sebesség korlátozott, így ez a verseny belátható méretű (általában 1000 m kerületű) pályán, szabad szemmel jól követhetően zajlik. Barewalls.com Az ügetés természetes jármódja a lónak, de csak bizonyos sebességhatárig az - az ereje megfeszítésével küzdő versenyló ügető jármódjának megtartása már a tenyésztés és a tréneri-hajtói munka eredménye. Ló és szerszám A versenylovak a célra tenyésztettek, ha nem is oly zárt világban, mint az angol telivéreké. Világszerte legelterjedtebb az amerikai ügető, de megkülönböztetjük a szintén sikeres francia tenyésztésű anglo-norman típust és az orosz Orlov ügetőt. Eltérés az angol telivértől, hogy az ügetőló-tenyésztés elismeri a mesterséges termékenyítést. Az ügetőló ára általában alatta van az angol telivérének, és jellemzően hosszabb a versenykarrierje, itt nem ritka a tíz éves versenyző, ezzel szemben lassabban érik, hosszabb és általában munkaigényesebb a felkészítése. Az ügetősport igen eszközigényes. Egy sulky ára típustól függő, de forintban százezres nagyságrendű, a jelentős szerszámigény sem elhanyagolható, valamint tréningezni sem lehet a mezőn, megfelelő pályát kell létesíteni vagy bérelni. A biztonságos ügetés elérésére sokszor használnak segédeszközöket: különböző balanszokat, nehezékeket a lábra, vagy egyéb "szerszámot", speciális patkókat, de még így is sokszor előfordul, hogy egy ló "hibázik", túlzott igyekezetében vagy más okból átvált galopp jármódba. Ilyenkor persze rendezni, "parírozni" kell a lovat, hogy újra ügessen, ez vagy sikerül a szabályok megadta paraméterek között, vagy nem, és akkor diszkvalifikálják a fogatot. Persze ha nem is zárják ki, a hibázó ló pozíciót és így esélyt veszít. Országonként változó mértékű szigorral, de mindenhol előbb-utóbb diszkvalifikálják a sokszor vagy hosszan hibázó, a szabálytalan (tisztátalan) jármódban ügető fogatot, a legtöbb helyen - nálunk is - azt a lovat, amelyik ha csak egyet is hibázik, de a célon galoppban halad át. Fogadási szempontból tehát itt van egy nem lebecsülendő bizonytalansági tényező, kockázat, amivel a játékosnak számolni kell. Versenyrendszer Ügetőversenyeket egész évben rendeznek. Ezt többek közt az is segíti, hogy mivel belátható méretű versenypályán zajlanak a futamok, az esti világítás megoldható, így az őszi-téli korai sötétedés nem jelent akadályt. Magyarországon 1933-tól lehet világított pályán versenyezni. Nálunk Budapesten a versenyeket általában szerdán és szombaton tartják, bár a mostani vezetés - remélhetőleg csak átmenetileg - a szerdai versenynapokat megszűntette. Az ügetősport kezdetben a kocsilótenyésztést szolgálta, így a lovakkal szemben elvárás volt a gyorsaság mellett az állóképesség is, a legértékesebb versenyeket hosszabb távokra írták ki még tíz évvel ezelőtt is. A versenysport fejlődése és - a kocsiló iránti igény megszűnésével - öncélúvá válása azonban előtérbe helyezte a gyorsasági rekordok hajszolását, ami által a rövid távú versenyek száma és jelentősége megnőtt. Az USA-ban ez a hajsza mára annyira elfajult, hogy gyakorlatilag csak rövidtávú (mérföldes, illetve 1600 méteres) futamokat rendeznek. Nálunk még színesebb a kínálat, de a hosszú távú versenyek száma jelentősen csökken, a nagydíjak távja pedig rövidül. A versenyek a galopphoz hasonlóan itt is díjakra és hendikepekre oszthatók. A díjak közt vannak a klasszikus, évjáratonkénti egytávú versenyek ill. évjárat-összehasonlító, csak kor szerinti előnyadású versenyek, vannak a nyert díjak alapján szelektáló versenyek, a versenyek zömét azonban a gyengébbeknek is lehetőséget adó esélykiegyenlítő hendikepek teszik ki. A versenyév gerincét huszonöt kiemelt verseny adja, melyek időben és többé-kevésbé kiírásukban is állandóak, legalábbis annak kellene lenniük. Az év legnagyobb ünnepe itt is a Derby napja augusztus elején. Az Ügetőderbyt nálunk háromévesek futják 2100 méteres távon. Ez nem általános sok országban, főleg tőlünk északra négyéves Derby van, sőt, van, ahol ötéveseknek írják ki (Svájc). A táv sem egységes, országonként változik. Nálunk a háború előtt négyéves Derby volt, praktikus okokból (1946-ban nem volt négyéves ló) írták ki hároméveseknek, és aztán úgy maradt. A táv régebben 3000 méter volt, a hároméveseknek 2600 lett, tíz éve ez is lerövidült. A korábbi kiírásnak megfelelő négyéves kori megméretést a Négyévesek Nagydíja biztosítja. A másik jelentős ünnepnap az egyik legrégebbi magyar verseny szeptember közepén a Hungária díj napja, ahol hosszú távon csak kor szerinti előnyökkel mérkőznek a különböző évjáratok nemzetközi mezőnyben. Ezen a napon futják a legnagyobb magyar ügetőtréner, Marschall József emlékversenyét szintén nemzetközi mezőnnyel, autóstarttal. A később versenyéretté váló ügetőlovaknál a kétévesek versenyeztetése nem olyan természetes, mint a galoppon, ezért talán egészségesebb volna a négyéves Derby, ám a tulajdonosok gazdasági érdeke teremti meg az igényt mindenhol a versenyeztetés és a klasszikus futamok korábbra hozására. Az ügetőn, ha egyre csökkenő számban is, de még léteznek többfutásos, ún. heatversenyek. Van, mikor előfutamok után csak az arra érdemesek indulnak a döntőben, más kiírásban viszont az egész mezőny kétszer vagy többször megmérkőzik azonos vagy különböző távon. Ezek a futamok a közönség körében népszerűek, egyedi színt jelentenek a versenyélet mindennapjaiban, visszaszorulásuk sajnálatos. Esélykiegyenlítés, startrendszerek Az ügetősportban a kétkerekű sulky miatt (gördülő ellenállás) súlyokkal nem lehet érdemi esélykülönbséget teremteni, így itt térelőnyök (ill. térhátrányok) biztosítják az esélykiegyenlítést. Az egyes versenypályák lehetőségeitől függően ezek általában húsz vagy huszonöt méteres térközökkel valósíthatók meg. A Kerepesi úti Ügetőpálya 1000 méteres, és a pálya teljes hossza húsz méteres egységekre bontható, így előnyadásos verseny bármilyen távon, tetszőleges számú térközzel megrendezhető. Az itteni ideális fordulóstartos rendszert az teszi lehetővé, hogy a futófelület egybefüggő, csak a starthelyeket jelentő húsz méterenkénti oszlopok sora választja el a verseny- ill. a tréningpályát. A starthoz a fogatok a belső, tréningpályán érkeznek ellenirányból úgy, hogy elől jönnek a leghátrábbról indulók, őket a megfelelő térközök kihagyásával követik a többiek. Így elvben mindenki egyszerre ér a saját starthelyéhez, ahol vezényszóra egyszerre fordulhat a megfelelő oszlopot megkerülve a nagypályára. A starthelyenként kifeszített gumiszalagok egy időben elpattannak szabaddá téve az utat, és egyúttal indítva az automatikus időmérést is. (A hírek szerint a kijelölt kényszerlakhely, a Kincsem Parkban újonnan épített pálya már egyáltalán nem ilyen komfortos.) Külföldön néhány helyen gumiszalag helyett fotocellás berendezés érzékeli, ha egy fogat idő előtt kezdi a versenyt. Az egy starthelyről kiírt versenyeket autóstarttal indítják. Ilyenkor a fogatok a nagypályán versenyirányban, rajtszámuk szerint felsorakoznak a lassan haladó, kinyitott szárnyú startautó mögé, ami fokozatosan gyorsít, majd a starthely után szárnyait becsukva elhagyja a mezőnyt, kezdődhet a verseny. Teljesítményértékelés Az ügetőn a teljesítmény mércéje az atlétikai futószámokhoz hasonlóan az idő. Időteljesítményen általában, legalábbis Európában a versenyben elért sebesség átlagot értjük egy kilométerre vetítve. Az abszolút magyar rekord jelenleg 1 perc 13,8 mp / km (1.13,8), Belami futotta Németországban. Amerikában az egy mérföldre (1609 méterre) elért összidővel mérik a teljesítményt, az így számolt klasszikus minőséghatár, a 2 perc kb 1.14,6-os km átlagnak felel meg. A formák összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy autóstarttal vagy forduló starttal elért időről van szó, az autóstartos forma átlag 1 másodperccel gyorsabb, valamint a rövid (1600 m) és középtáv (2000-2200 m) között is van körülbelül 1,5 mp a rövid táv javára, esélyszámításkor ezek nem elhanyagolható átszámítási kulcsok. Természetesen az időteljesítményt erősen befolyásolhatják az időjárási, illetve a pályaviszonyok, szélben vagy sáros pályán nehéz idő szerinti formát futni, míg a fagyott pálya esetenként gyorsabb a normál állapotúnál. Egy ló versenykarrierjének értékelésekor fontos szempont a nyert díjak összege, a megnyert versenyek aránya, száma, különös tekintettel a klasszikus futamokban elért eredményekre, de legalább ugyanilyen súllyal minősít az elért időteljesítmény, a ló rekordja. Egyéb érdekességek A Magyarországon született ügetőlovak elnevezése évjáratonként azonos kezdőbetűvel történik. Az ötvenhárom éve hozott döntés óta kétszer fordult az ABC, 2001-ben az "E" betűsök a háromévesek, ők fogják futni a Derbyt. (Ez a szisztéma nem egyedi, pl. Olaszországban és Franciaországban is ez az elv érvényesül.) Az ügető világa mindenütt sokkal zártabb, mint a galoppé. Lényegesen kevesebb a nemzetközileg nyitott verseny, az Európai Uniós szabályok tovább nehezítették a vendégszereplések feltételeit Unión kívülről. Ám nemcsak az expedíciók nehezebbek, hanem a Magyarországra importált lovak "honosítása" is sokkal szigorúbb szabályok szerint történik. Az ügetőn - szemben a galoppal - a versenyszínek a hajtóhoz kötődnek, minden hajtó mindig azonos színű dresszben szerepel, függetlenül attól, hogy melyik istállónak, illetve melyik tulajdonosnak a lovát hajtja. Országonként különféle szabályok korlátozzák az ostorhasználatot. Van, ahol eleve tilos ostort vinni a versenybe, van ahol az ütések számát szabályozzák, nálunk a hajtószárat nem szabad egy kézbe venni, tehát csak a szárat tartó kézzel lehet ostorozni.

Forrás: www.pointernet.pds.hu